Parádés meccsen, hosszabbítás után bejutottunk a spanyol-kupa legjobb nyolc csapata közé. Nem voltunk boldogok a sorsoláskor, mert a lehető legnehezebb ellenfelet kaptuk a városi riválisunk személyében. Annyi kis örömünk azért lehetett, hogy az egy mérkőzésen eldőlő továbbjutásért hazai pályán küzdhettünk meg. És tényleg küzdeni kellett, nem is kicsit, de a csapat kitette a szívét a pályára, és megérdemelten jutott tovább!

Az Atlético összeállítása a következő volt: Oblak - Giménez, Witsel, Hermoso - Llorente (Barrios 98.), Koke, De Paul (Azpilicueta 106., Savic 116.), Saúl (Molina 56.), Lino (Riquelme 92.) - Griezmann, Morata (Depay 98.).

A fehér mezes ellenfél kezdte lendületesebben a meccset, mi inkább a biztonságra törekedtünk. Ez idő alatt egyszer kellett Oblaknak védenie, egyébként nagyobb helyzet nem alakult ki. Azért mi is eljutottuk az ellenfél kapujáig, igaz, a kapusukat nem állítottuk nehéz feladat elé. Leginkább a küzdelem dominált, felváltva birtokolták a labdát a csapatok. Aztán a 39. percben megszereztük a vezetést! De Paul ívelt Saúl felé a tizenhatoson belülre, de egy védő belecsúsztatott a labdába, ami így viszont a hosszún érkező Linonak lett jó, a brazil pedig a kapust megelőzve a bal sarokba lőtt. Sajnos sokáig nem örülhettünk a vezetésnek. Már az első félidő hosszabbítása tartott, amikor az ellenfél szabadrúgást kapott a bal oldalon. A kapu elé ívelték a labdát, Oblak kijött a kapuból hogy elöklözze, de nagy döbbenetünkre a saját kapujába öklözött... Az esetek 99%-ban ez csemege a szlovénnek, persze hogy most üt lyukat... Így döntetlennel vonulhattak szünetre a csapatok. 

A második játékrészt talán még intenzívebben kezdte a vendégcsapat, leginkább náluk volt a labda, volt hogy egészen a tizenhatosunkig szorultunk vissza, de sikeresen átvészeltük ezt az időszakot. Az 57. percben talán először jutottunk el a vendégek kapujáig a második félidőben, de akkor gólt szereztünk! Llorente kényszerítőzött volna Griezmannal a tizenhatos jobb oldali sarkánál, de egy védő belekapott a labdába, amely így az ötös felé vágódott. Ott a védő és a kapus egymásra várt, amiből az lett hogy a hálóőr a védőre paskolta a labdát, amely így Morata elé pattant, aki köszönte a lehetőséget, és az üres kapuba passzolt. Ezzel a góllal le is hűtöttük a kedélyeket, elég sokáig bennmaradt az ellenfél játékosaiban a sokk. Aztán szép lassan magukhoz tértek, és komoly erőket mozgattak meg az egyenlítés érdekében. Viszont ezzel lehetőségünk nyílt a gyors kontrákra, amikből voltak is komoly lehetőségek. A legnagyobb talán Griezmann előtt, sajnos az ötös sarkáról a kapusba lőtt a francia. A 81. percben egy sakk-matt helyzet után Morata sajnos a kapust lőtte ki, és ennek meg is lett a böjtje. Az ellentámadásból bal oldali helyzet alakult ki a kapunk előtt, a támadó megcélozta a hosszút, de igen sután sikerült eltalálnia a labdát, viszont sajnos így gólpassz lett a "lövésből", mert a túloldalon már csak az üres kapuba kellett bólintani az eltört labdát. Volt még tíz perc, és mindkét csapat hajtott a gólért, megúszva ezzel a hosszabbítást. Ehhez a legközelebb a vendégek jártak, Witselnek köszönhetően, aki egy Oblak védés után felszabadítás helyett szerteszét törte a labdát, ami Hermosora vágódott, róla pedig centikkel a kapu fölé szállt. Így maradt az iksz, jöhetett a hosszabbítás...

Ahol már csak egy csapat volt a pályán! Pedig nem ez a "megszokott", de ezúttal a mi akaratunk érvényesült! A 100. percben Griezmann szerzett labdát az ellenfél térfelének jobb oldalán, majd lendületesen a kapu felé indult. Betört a tizenhatoson belülre, majd egy védőtől szorongatva az ötösről hatalmas gólt vágott a léc alá! Itt már érezni lehetett, hogy ezúttal nem lesz válasza az ellenfélnek. Azért próbálkoztak rendesen, szereztek gólt is, de lesről. A 119. percben pedig végleg eldöntöttük a meccset! Egy gyors kontrát vezettünk, Molina ívelt jobbról a túloldalon egyedül érkező Depayhoz, aki rávezette a védőre a labdát, majd kiváló ütemben tálalt a balján érkező Riquelméhez, aki nagyszerűen lőtte ki a kapu bal oldalát! 4-2-es győzelem, a nyolc közé jutottunk a spanyol-kupában!

Nagyszerű győzelmet arattunk a városi rivális ellen, megérdemelten jutottunk tovább. Minden alkalommal mi szereztünk vezetést, az ellenfél csak futott az eredmény után. Látványosan nem tudtak velünk mit kezdeni, pedig bevetettek mindent, néha a sportszerűség határát átlépve. Persze minket sem kellett félteni, beleálltunk a dologba, és nem hagytuk provokálni magunkat. Mindent megtett pedig az ellenfél, főleg a 7-es számú antipatikus játékosuk, aki talán többet foglalkozott a közönséggel, meg a mieinkkel, mint a játékkal. Plusz a 2-es számú, aki rejtély hogy úszta meg piros lap nélkül a meccset... Mindezekkel együtt még nagyobb sikernek könyvelhetjük el a továbbjutást!

Nehéz lenne bárkit is kiemelni a csapatból, mert szó szerint a CSAPAT volt ma az, amiben az ellenfél fölé nőttünk. Persze voltak hibák, itt van mindjárt Oblak hatalmas bakija, de fogott jó pár nagyot ezen kívül. Vagy Witsel, aki a meccs végi labdaeltöréssel kis híján mindent elszúrt. De ő is beletette a magáét, nem kevés nagy mentéssel. Az ellenfél két kapufát lőtt, és azért nem gólt, mert Giménez mindkétszer önfeláldozóan a labda útjába vetődött. A középpályán is mindenki nagyot küzdött, élen De Paullal, aki azért keménységért sem ment a szomszédba. Négy gólt lőttünk, úgyhogy a támadóknak is jár a dícséret, Moratának külön, aki mesteri módon bújt ki a zászlóból a gólja után. :) 

Kivertük a legerősebb riválist a kupából, de sajnos még nem vagyunk a döntőben. Reméljük azért ott leszünk, de ahhoz hasonlóan nagy szív, és küzdőszellem kell majd, mint ma. Édes ez a siker, mert egy igen arrogáns, és talán kissé elbizakodott ellenfelet sikerült két vállra fektetni. Bízzunk a hasonló folytatásban mindhárom sorozatot figyelembe véve!!! 

Aúpa Atléti!!!

Ui.: sajnos itt a végén "meg kell emlékeznünk" a mérkőzést közvetítő sportcsatorna botrányosan rossz, és felháborító "munkájáról". Kezdve a stúdióban páváskodó, magát szakértőnek tartó sportújságírótól, a meccset kommentáló riporterig. A fair play nyomát sem lehetett felfedezni a műsorban, csak a rosszindulat, és a lekicsinylés áradt a csapatunk felé felőlük. Szégyellhetik magukat! Szerencsére sikerült nekik is egy rossz estét szereznünk!!! :)