Első helyen végeztünk a BL csoportunkban, miután a vártnál talán könnyebben legyőztük a Laziot. Mindkét csapat biztosította már a helyét a legjobb 16 közt az előző fordulóban, így ennek a meccsnek "csupán" a csoportelsőség volt a tétje. Semmi kétséget sem hagytuk afelől, hogy ki is nyeri meg ezt a meccset, végig az történt a pályán, amit mi akartunk. A gyorsan megszerzett vezető gól sokat segített, magabiztossá vált a gárda, és végig kézben tartotta a meccset. A második játékrészt is remekül kezdtük, a második gólunk pedig végleg eldöntötte a nyitott kérdéseket. Jó volt látni a csapat magabiztos játékát, reméljük ez fog jellemezni minket a hátralévő mérkőzéseken!
Az Atlético összeállítása a következő volt: Oblak - Savic (Azpilicueta 68.), Giménez (Söyüncü 46.), Hermoso - Molina, De Paul, Witsel (Koke 63.), Saúl, Lino - Correa (Morata 63.), Griezmann (Depay 46.).
Remekül kezdtük a meccset, már a 6. percben vezetést szereztünk. Lino harcolt meg egy labdáért a bal oldalon, betört a büntetőterületen belülre, majd az alapvonaltól nem az ötösre, hanem okosan a második hullámban érkező Griezmannhoz passzolt, aki jobbal a bal alsóba belsőzött. Ez a gyors gól megnyugtatta a csapatot, és láthatóan teljesen megzavarta az olaszokat. Magabiztosan adogattunk, volt hogy percekig nálunk volt a labda. A Lazio a térfelünkre is ritkán jutott el, és ha igen, gólhelyzetig egyszer sem. Nekünk akadt jópár, de sajnos betalálni nem tudtunk. Főleg Lino volt elemében, végig rettegésben tartotta az ellenfél jobb oldalát, nem tudták tartani. A 38. percben Hermoso lőtt szép gólt, de sajnos les címén érvénytelenítették a találatot, mivel Lino zavarta a kapust, és mindezt lesen tette...Több izgalom nem volt ebben a félidőben, max annyi, hogy Witsel vagy Hermoso keresztpassza kis híján elakadt az ellenfélben, de ez egyszer sem történt meg. :) Így 1-0-s vezetéssel vonulhattunk szünetre.
A második játékrészben is hat percet kellett csak várni a gólunkra! Az 51. percben egy kapu elé ívelt labdát Depay készített le lövésre Linonak, aki nagy erővel a léc alá lőtt. Látszott hogy ez a gól végleg megtörte az ellenfelet, beletörődöttnek tűnt a Lazio. Volt pár akciójuk, de egyikben sem volt ott a gólveszély. A mieinkben annál inkább, de nem tudtuk megszerezni a harmadik gólunkat. Ehhez Morata járt legközelebb, de nagy helyzetben a jobb kapufa mellé lőtt. Szépen lassan leperegtek a percek, nyertünk 2-0-ra egy elég könnyű meccsen. Persze mi tettük könnyűvé magunknak, mert magabiztosan, és könnyedén játszottunk. Reméljük sok ilyen meccsünk lesz még!
Sima győzelem, sima csoportelsőség. Erre vágytunk a sorsolás után, és a csapat megtette amit kellett ezügyben. Pedig nem volt ez egy könnyű csoport, de meccsről meccsre haladva egyre jobban játszottunk, és egyre inkább tettük biztossá a továbbjutást. Ez az előző idényhez képest nagy előrelépés, hiszen akkor egy ennél jóval könnyebb csoportból nem sikerült a továbbjutás. De azóta sok víz folyt le a Manzanaresen, ez a csapat már sokkal nagyobb célokra hivatott. És szerencsére ennek megfelelően játszik is!
Ezen a meccsen mindegyik játékosunk jól teljesített, hátul magabiztosak voltunk, középen is rendben volt minden, elöl pedig ismét gólokat szereztünk. A mezőny legjobbja Lino lett, aki adott egy gólpasszt, és szerzett egy szép gólt. Simeone jól cserélt, több játékos is pihenhetett. Kell is az erő, mert elég erőltetett lesz a következő pár hét.
A csoportgyőzelemmel kiemeltek lettünk a sorsoláson, a csoportmásodikok közül kapunk ellenfelet, illetve hazai pályán játszhatjuk a második meccset. Persze a 2. helyezettek közt is több kiváló csapat van, de ha úgy játszunk mint pl ma, senkitől sem kell tartanunk! A sorsolás december 18-án hétfőn lesz, 12 órakor.
Aúpa Atléti!!!
Sorsoltak a spanyol-kupában, csapatunk a legjobb 32 között csatlakozik be, ellenfelünk a harmadosztályú CD Lugo együttese lesz.
A továbbjutás egy mérkőzésen fog eldőlni, amelyet a Lugo otthonában, az Anxo Caro stadionban fogjuk lejátszani.
A találkozó január 6-án szombaton, 16 órakor kezdődik.
Aúpa Atléti!!!
Nem sikerült pontot szereznünk a LaLiga 15. fordulójának rangadóján. Pedig nagy eséllyel indultunk harcba, talán az elmúlt 17 év (ekkor nyertünk utoljára a katalánok ellen idegenben...) alatt most a legnagyobbal. Sok minden mellettünk szólt, aztán a végén semmi sem lett belőle. Nem áll jól nekünk az ilyen rangadókon az esélyesség, ezt már többször bizonyítottuk. Valamiért itt ezek ellen nem nagyon megy.... Ki tudja miért?
Már a kezdés után látszott, itt valami nincs rendben. Leginkább az látszott - mint az utóbbi években rendszeresen - hogy tele a gatya... Rengetegszer léptünk már ebbe a folyóba a divatok ellen. Szinte már az öltözőfolyosón elveszítjük a meccset, egyszerűen érthetetlen hogy miért. Ha az első negyedórában három oda, nem szólhattunk volna egy szót sem. Sorra jöttek a helyzetek a kapunk előtt, szerencsére mindet elhibázták a hazaiak. Nekünk mindössze egy nagyszerű Llorente sarkazás utáni Molina-helyzetünk volt, amit ha az argentín egyből lő még gól is lehetett volna, de átvette, így simán elnyomták, és erőtlen lett a lövés. Nem ez volt sajnos a legnagyobb hibája Molinának... A 28. percben annyira előzékenyen elengedte volt csapattársát a labdával, hogy szinte már csak egy szál rózsát nem nyújtott át neki előzékenyen, hogy vigye a kapunkig a labdát. Jött is a gól, és ezzel mennybe mehetett egy gerinctelen, sunyi ember. Ahogy a gólörömét néztük, valószínűleg mindenkinek ökölbe szorult a keze. Ilyet normális ember nem tesz a volt csapatával, ráadásul úgy, hogy még mindig a mi állományunkban van. Ez a jelenet nagy eséllyel befolyásolni fogja majd a sorsát nyáron. De lépjünk is tovább, nem érdemel ennyit sem, hogy megemlítsük egyáltalán. Szinte rögtön jöhetett volna a válasz, de egy sakk-mattra kijátszott helyzet végén Griezmann a védőbe lőtt. Nem jellemző rá hogy ekkora helyzetben hibázik, ma sajnos kihagyta. Valószínűleg ha gólt szerez, nem tombol percekig a reklámtáblán... Így egygólos hazai vezetéssel vonulhattunk szünetre, sajnos ez a félidő nagyon nem sikerült.
A második már annál inkább, de sajnos gólt nem tudtunk szerezni. Pedig volt rá lehetőségünk jócskán, közte nem egy ordítóan nagy helyzettel. Pár perc alatt Griezmann és Morata is hibázott. Közben a néhány kósza kontra mindig veszélyt hordozott magában, ezekből könnyen betalálhattak volna a hazaiak, de ők is hibáztak. A 80. percben Depay nagyszerű szabadrúgását bravúrral tolta a lécre a kapus. A 91. percben Linot lökték el helyzetben az ötösön, még csak nem is videóztak, pedig szabálytalannak tűnt az eset. A 94. percben Oblak ívelt a kapu elé, ahol a lepattanó labdát Hermoso nagyszerűen játszotta Correa elé, aki már csak a kapussal állt szemben, de szinte agyonrúgta a labdával. Így maradt a minimális bukó, hát lehetett hiányérzetünk a lefújás után, az biztos!
Nagy esélyt szalasztottunk el, ebben a meccsben sokkal több volt. Sajnos lehetett volna több is oda, de ha a második félidőt nézzük, még a győzelem is benne volt a pakliban. Most már sosem tudjuk meg mi lett volna a vége, ha Molina nem olyan előzékeny, vagy ha Griezmann gólt szerez a nagy helyzetéből az első félidőben. Vagy ha nem adjuk oda ajándékba az első játékrészt, úgy ahogy van. De a "ha" meg a "volna" nem játszik, így maradtunk pont nélkül. Hiába játszottunk jobban az ellenfélnél a második félidőben, ekkor már a szerencse is elpártolt tőlünk a lehetőségeinknél. Ez van, tovább kell lépni, és előre kell tekinteni. Igaz hogy ezzel a nullázással nagyobb hátrányba kerültünk az élen állóktól, de hozni kell az elmaradt meccset, és akkor az a négy pont mínusz már nem is tűnik behozhatatlannak. El kell ezt a meccset gyorsan felejteni, és visszatérni arra az útra, ahol előtte jártunk!
Aúpa Atléti!!!
Újabb győzelmet aratott csapatunk, ezúttal a tabella utolsó helyén szerénykedő, győzelem nélkül alló Alméria volt az áldozat. Vagyis áldozatnak semmiképpen sem lehet nevezni őket, mert önmagukhoz képest kiváló teljesítményt nyújtottak, és közel álltak a pontszerzéshez. Bár mindezt nekünk köszönhetik, hiszen a gyorsan megszerzett kétgólos előny tudatában teljesen leeresztettünk, és letudottnak hittük a mérkőzést. Természetesen ezt az ellenfél másképp gondolta, és ha már esélyt kapott, élt is vele. Vérszemet kaptak, és kevés hiányzott nekik a bravúrhoz. Mi pedig remélem tanulunk végre az újabb pofonból (annyiszor eljátszottuk már ezt, hogy nem nagyon bízhatunk benne...), és örüljünk hogy sikerült itthon tartanunk a három pontot!
Az Atlético összeállítása a következő volt: Oblak - Savic, Witsel, Azpilicueta (Giménez 75.) - Llorente, Correa (Molina 75.), Koke, De Paul (Saúl 61.), Lino (Riquelme 75.) - Griezmann, Morata (Depay 61.).
Elsöprő lendülettel kezdtük a meccset, látszott hogy hamar dűlőre akarjuk vinni a dolgot. Már a 6. percben gólt szerztünk, Lino "vállalta" Griezmann elé a labdát, aki eldőlve gyönyörű gólt lőtt, de les címén elvették a találatot. Az ismétlés után sem lehettünk meggyőződve arról, hogy helyes döntés született... Nem szegte kedvét a gárdának ez az esemény, maradtunk lendületben. A 16. percben Correa lőtt milliméterekkel a bal kapufa mellé. Egy perccel később viszont már nem úszta meg az Alméria. Griezmann szerzett labdát a bal oldalon, és a tizenhatos előterében érkező Moratához passzolt. Morata kapura tört, szép csellel elvitte a labdát a védő mellett, majd nagyszerűen elhúzott a kivetődő kapus mellett is, majd az üres kapuba passzolt. A 22. percben ismét Griezmann szerzett labdát, ezúttal az ellenfél térfelének közepén, nagyszerűen ugratta ki a jobb oldalon kilépő Llorentét, aki az alapvonalig száguldott, majd kiválóan centerezett, középen egyedül Correa érkezett, aki az üres kapuba passzolt. És innen mintha le is tudtuk volna a meccset... Érthetetlen ez, hiszen itt volt egy megrogyott ellenfél, akiket komoly gólaránnyal lehetett volna hazaküldeni, ehelyett megadtuk nekik az esélyt, hogy felálljanak a padlóról. Igaz volt még De Paulnak egy kiváló szabadrúgása, amit bravúrral védett a kapus, de ezen kívül alibi. Az ellenfél talán meg is lepődött a "nagy leálláson", mert az első félidőben nem tudtak komoly helyzetbe kerülni, na de a másodikban...
Az 53. percben Oblaknak kellett nagyot védenie egy fejesnél, a védelem sehol... A 62. percben már ő sem tudott segíteni. Egy távoli lövés megpattant, így lett veszélyes, de Oblak visszavetődve hatalmasat védett, a kipattanóra viszont az ellenfél ért oda előbb, így szépíteni tudtak. A védelem megint sehol... A 73. percben simán játszották át a védelmünket, ismét Oblaknak kellett védenie egy ötös sarkáról leadott lövést. A 79. percben szinte ugyanez a szituáció, Witsel ismét lemaradt, szerencsére Oblak újra a helyén volt. Ezután már végre kicsit összekaptuk magunkat, akadtak helyzeteink is, de ekkor már szerencsénk sem volt, így nem tudtuk eldönteni a meccset. Az utolsó tíz perc legalább úgy nézett ki, mintha egy bajnokesélyes csapat játszott volna a full kiesővel. Maradt a 2-1, sikerült ismét gála helyett egy poklot megérnünk. Örülhetünk a három pontnak, és nagyjából ennyi...
Sokadszorra is megcsináltuk. Ahelyett hogy gólfesztivált rendeztünk volna, elhitettük az ellenféllel hogy van esélye. A gyorsan megszerzett kétgólos előnnyel nem tudtunk élni, nem rúgtuk rá a harmadikat, így nagyon megnehezítettük a saját dolgunkat. Hiába utolsó az Alméria, ha ilyen esélyt kapnak, élni fognak vele. És láthattuk, annyira nem rosszak, mint ahogy azt a tabella alapján gondolnánk. Csak a szerencsénknek, és Oblaknak köszönhetjük, hogy végül nem égtünk szénné, és megtartottuk az előnyünket. Jó pár szurkoló élhetett át ezalatt komoly szívpanaszokat, jó lenne már ha a csapat nem játszaná el sokadszorra is ezt. Úgy látszik sosem tanulunk ebből...
Oblaknak komoly érdemei vannak a sikerben, a második játékrészben ő tartott meccsben minket. A védelmünk ma katasztrófálisan gyenge volt. A mindig biztos Witsel rengeteget rontott, komoly helyezkedési hibákkal. Azpilicuetán látszott, nem azon a poszton játszik, ahol jó játékra képes. A jó formában lévő Hermoso pihenőt kapott, a helyén nagyon nem érezte jól magát Azpi. Hosszú idő után lehetőséget kapott Savic, még úgy ahogy ő megfelelően játszott a védelemben. Érthetetlen hogy Söyüncü, vagy Galán miért nem kap lehetőséget, pedig ma erre jó esély lett volna. Középen sem brillíroztunk, egyedül Llorente nyújtott megfelelő teljesítményt a középpályásaink közül. Elöl szerencsére jól ment, Correa és Morata is betalált végre. Griezmann nélkül egyik gólunk sem jöhetett volna létre, mindkét találatunk előtt nagyszerűen szerzett labdát. A cseréink ezúttal nem tudtak sokat hozzátenni a játékunkhoz.
A lényeg, a három pont megvan, és ez a legfontosabb. Kár hogy nem láthattunk egy nyugodt, 4-5 gólos győzelmet, pedig ez is benne volt a pakliban. De sajnos a csapat nem így gondolta, és 22 perc után befejezettnek gondolta a mérkőzést. Így eléggé izgalmasra sikeredett a találkozó, és kellett egy adag szerencse is, hogy itthon tudjuk tartani a három pontot. Persze szerdán fontos BL-meccs jön, kell oda is az energia, de pont ezért bő a keretünk, hogy tudjanak pihenni ilyenkor a stabil kezdők. Biztos vagyok benne, hogy Söyüncü is megállta volna a helyét a bal oldalon, vagy Galán a szélen. Nem is beszélve arról, hogy pont egy ilyen meccs lehetett volna megfelelő Reinildo visszatéréséhez. De ez már a múlt, tekintsünk előre, és bízzunk benne hogy tanul már végre Simeone és a csapat is ebből a meccsből!
Aúpa Atléti!!!
Kedd este folytadódott csapatunk számára a Bajnokok Ligája. A csoportmérkőzések utolsó előtti fordulója jött, és egy győzelemmel be is biztosíthattuk a továbbjutásunkat, függetlenül az utolsó forduló eredményétől. Minden más eredmény még számolgatásra adott volna okot. Az ellenfelünk a Feyenoord volt, akik Madridban igencsak megleptek mindket a gyors, és kombinatív játékukkal, szinte vért kellett izzadnunk akkor a győzelemért. Ezúttal nem tudták meglepni a hollandok Cholot, aki remek taktikát dolgozott ki ellenük, ne és a szerencse is mellénk szegődött végre... A 3-1-es siker biztos továbbjutást ér a csoportból, az első helyet a már szintén továbbjutó Lazio ellen döntjük el hazai pályán.
Az Atlético összeállítása a következő volt: Oblak - Giménez, Witsel, Hermoso - Molina, Llorente (Barrios 56.), Koke (Correa 84.), De Paul (Saúl 74.), Riquelme - Morata (Depay 74.), Griezmann.
Ahogy fentebb említve lett, nem tudták a hollandok meglepni Simeonét, mint az "odavágón". Már csírájában elfojtottunk minden gyors akciót, nem hagytuk a hazaiakat kibontakozni. Lezártuk a széleket, és középen sem tudtak fogást találni rajtunk. A Feyenoordnak jönnie kellett, hiszen csak győzelemmel tarthatták életben a továbbjutási reményeiket. Sejteni lehetett hogy bőven lesz módunk kontrákat vezetni, az volt a kérdés, milyen hatékonysággal. Nos, elsőre elég gyengén... A 12. percben Morata kapott kiváló labdát Griezmanntól, egyedül vezethette a kapusra a labdát, de sajnos ahelyett hogy okosan elpasszolta volna mellette, vagy esetleg átemelje felette, csúnyán a kapusba bombázott. Sajnos úgy tűnik Moratánál leakadt valami, újra a "nagyhelyzetkihagyós" énjét látjuk, legutóbb a Mallorca ellen is rengeteget rontott, és most is kihagyta a kihagyhatatlant. De szerencsére nem sokáig bánkódhattunk a kimaradt nagy helyzet miatt, mert két perc múlva vezettünk! Llorente emelt a kapu elé egy kipattanó labdát, ami Witsel felé szállt az ötösre. A belga viszont úgy érezte magas neki a labda és lehúzta a fejét, ami úgy megzavarta a mögötte helyezkedő hazai védőt, hogy a saját kapujába sodorta a labdát. A gólunk jól láthatóan megzavarta a hollandokat, mert innentől kezdve tanácstalanná, tétovává váltak. Kézben tartottuk a meccset, nem tudtak velünk mit kezdeni a hazaiak, helyzeteket meg főleg nem tudtak kialakítani. A letámadásaikat simán kipasszoltuk, Koke és De Paul pedig minden labdát jól játszott meg. A két szélen Molina és Riquelme végig nyomás alatt tartotta a hazai szárnyvédőket, kár hogy a passzaikból nem tudtunk nagyobb helyzetet kialakítani. 1-0-s vezetéssel vonulhattunk szünetre, eddig minden úgy történt ahogy elterveztük.
A második félidőben úgy gondolhattuk, hogy a Feyenoord fokozza a nyomást, és próbál minél előbb gólt szerezni, de nem ez történt. Továbbra sem tudták a védelmünket átjátszani. Amikor már úgy tűnt hogy feléled a hazai csapat, megszereztük a második gólunkat! Az 57. percben egy kipattanó labdát Barrios emelt a védők mögé, ahol Hermoso (!) gyönyörű mozdulattal, kapásból zúdította a labdát a kapus felett a hosszú sarokba! Csatárokat megszégyenítő gólt vágott a középhátvédünk! Azt hogy mit is keresett ott védő létére, az az ő titka marad. :) Ha az első gólunk demoralizáló volt, akkor ez padló... Látszott a hazai gárdán a gól okozta sokk, jó időbe telt mire magukhoz tértek. Továbbra sem volt esélyük átjutni a védelmünkön, ezért inkább a pontrúgásokat erőltették. A 77. percben szerencsével is jártak, egy jobb oldali szöglet után fejesgóllal szépítettek. Teljesen elkerülhető gól volt, főleg hogy szinte a földről fejelt az ellenfél. Megjött a holland szurkolók hangja, és félő volt, hogy megtáltosodik a Feyenoord. De hamar lehűtöttük a kedélyeket! A 81. percben Molina végzett el szabadrúgást a balösszekötő helyéről, a kapu felé csavart, ahol többen is felugrottak, az ellenfél támadója a legmagasabbra, így az ő fején megcsúszva védhetetlenül vágódott a labda a hosszú sarokba. Ezzel le is zártuk a meccset, látszott, a hazaiaknak elpárolgott a hite, itt már nem fognak feltámadni. 3-1-re megnyertük a meccset, ezzel eldőlt, hogy az utolsó forduló eredményétől függetlenül továbbjutottunk a legjobb tizenhat közé. A győzelmünkkel "vittük magunkkal" a Laziot is, akikkel az utolsó fordulóban a Metropolitanoban döntjük el a csoportelsőség kérdését.
Jó volt látni mennyire biztosan, megfontoltan, és ésszel játszott a csapat. Az "odavágó" tapasztalatai alapján Simeone tökéletes taktikát eszelt ki, és ezt szinte hibátlanul végre is hajtotta a gárda. A mindig lendületes, gólerős hollandok csak vergődtek ellenünk, nagyon esélyük sem volt a gólszerzésre. Persze kellett szerencse is a két öngólnál, de szerencséje annak van, aki megdolgozik érte. Ma nagyon is megdolgoztunk ezért! Na meg végre lehet már nekünk is szerencsénk egyszer... :)
Nem csak a továbbjutás miatt volt ez a meccs emlékezetes! Ez volt a 100. nemzetközi mérkőzése Simeonénak az Atlético kispadján. Ezt nagyon kevés tréner mondhatja el magáról, szóval igazán elit társaságba került Cholo. Reméljük még jó pár meccsen dirigálja a csapatot, és szerez nekünk trófeákat!!!
Aúpa Atléti!!!
Atlético Madrid, Peña Atlética de Hungría | |
Az Atletico Madrid labdarúgócsapatának magyar szurkolói oldala. |