A Mallorca elleni 1-0-s siker különösen édes lehetett csapatkapitányunk, Koke számára. Ezen a mérkőzésen 600. alkalommal szerepelt az Atlético mezében!
Óriási teljesítmény ez ebben az anyagias "focivilágban". Az hogy egy világklasszis játékos ennyi meccset játsszon egyetlen csapat mezében, szinte példa nélküli. Büszkék lehetünk rá, hogy egy legenda itt születik a szemünk előtt.
Koke nem csak a meccsei számával, hanem a megnyert címeivel is kiemelkedik. Nyolc trófeát gyűjtött be az Atlétivel, ebben még előbbre tart nála Adelardo tíz trófeával, reméljük Kokénak ezt a rekordot is sikerül megdöntenie.
Kevesen gondolták volna, hogy mekkora legenda indul útnak 2009. szeptember 19-én a Barcelona ellen, ekkor lépett pályára ugyanis Koke először az Atlético mezében. Ezt követte még 599 meccs, és reméljük jó sok követi még!
Tisztelet a kapitányunknak, igazi példakép, bízzunk benne hogy még évekig láthatjuk piros-fehérben!
Aúpa Atléti!!!
Takaréklángon égve is győzelmet arattunk a Mallorca ellen! Nehezen törtük fel az ellenfél betonbunkerét, de ez a hetek óta szenzációs formában játszó Griezmann góljával végül sikerült. Végig nagy fölényben játszottunk, a győzelmünket nem fenyegette veszély. Ezzel a sikerrel megerősítettük a helyünket a dobogón, és közel járunk ahhoz, hogy elfoglaljuk megérdemelt helyünket a tabella élén! :)
Az Atlético összeállítása a következő volt: Oblak - Azpilicueta (Giménez 82.), Witsel, Hermoso - Llorente, Correa (Riquelme 63.), Koke (De Paul 63.), Barrios, Lino (Saúl 71.) - Griezmann, Morata (Depay 82.).
Végre szinte teljes kerettel vághatott neki Simeone a mérkőzésnek, Lemar kivételével mindenki hadrafogható volt. Hosszú idő után Reinildo és Depay legalább már a padon helyet foglalhatott. A dél-amerikai különítményt (De Paul, Molina, Giménez) pihentetés céljából szintén ide nevezte Cholo.
Lendületesen kezdett a csapat, beszorítottuk az ellenfelet a kapuja elé. Az egyből látszott, a Mallorca rombolni jött, nem játszani. Beálltak a tizenhatosuk környékére, és foggal-körömmel védték az egy pontjukat. Ez a taktika hamar borulhatott volna, de Lino nagyszerű szólója és beadása után, Correa nagy helyzetből a kapu fölé lőtt az 5. percben. Ahogy telt az idő, egyre nagyobb lett a fölényünk, a vendégek a félpályán sem nagyon tudtak átjönni. A 33. percben egy szöglet után Hermoso fejelt a kapu mellé-fölé, majd hevesen reklamált a játékvezetőnél. A visszajátszásból jól látszott, hogy a védő belekapaszkodott és lerántotta, ez bizony büntetőt kellett volna hogy érjen. Komolyabb lehetőség nem adódott már ebben a játékrészben, hiába is játszottunk nagy fölényben.
A második félidő elején is akadt egy nagy helyzetünk, a 48. percben Azpilicueta ívelt a kapu elé, Morata az ötösről fejelt, a kapus bravúrral védeni tudott. Az 54. percben maradt ki a találkozó legnagyobb helyzete: ismét Lino robogott el a bal szélen, nagyszerűen passzolt vissza az alapvonalról Moratához, aki hatalmas helyzetben a jobb kapufa mellé lőtt. Három perccel később újra Morata volt a főszereplő, a tizenhatos bal sarkáról tüzelt kapura, a labda centikkel suhant el a bal felső sarok mellett. Megint három perc telt el, Azpilicueta nagy passzt adott a középen érkező Correának, az argentín pár centivel lőtt a bal kapufa mellé. A 64. percben végre megtört a jég! Riquelme passzolt vissza Hermosohoz, aki nagyszerűen ívelt a kapu elé, a tizenegyespontnál érkezett Griezmann, és a védőjét megelőzve nagy gólt fejelt a jobb felső pipába. Nagyon megérdemeltük már ezt a gólt! A 80. percben az egyetlen vendég-kapuralövést védte Oblak. Volt még a vendégeknek egy lehetősége, egyedül tört a kapura a csatár, de csúnyán mellé gurított, a visszajátszáson láthattuk, hogy mindezt lesről tette. Még a hosszabbításban Depay lőtt kevéssel a kapu mellé, ezzel lezárva a meccset. Maradt az 1-0, nehéz szülés volt, de behúztuk!
Újabb fontos három ponttal gazdagodtunk. Nem ment könnyen, mert az ellenfél mindent megtett hogy elrontsa a játékunkat, és ezzel az esténket, de szerencsére ez nem sikerült nekik. Végre be tudjuk húzni az ilyen meccseket is, amikor az ellenfélnek esze ágában sincs játszani, és sündisznóba behúzódik a kapuja elé. Az ilyen győzelmek talán a legnehezebbek, de ezek is nagyon jól tudnak esni! :)
Ma sok volt a jó teljesítmény, szerencsére Oblak nem volt nagyon munkában. Egyszer kellett védenie, azt megtette. A védelmünk is jól muzsikált, bár Witselnek azért becsúszott pár baki. Azpilicueta és Hermoso sokat segítette a támadásokat, sok jó beadásuk volt. Utóbbi adta a gólpasszt. Llorente végig a pályán volt, nagyot küzdött, de talán a jobbszélső poszt jobban áll neki, mint ez a "jobbhátvéd-féle". Lino ismét tarthatatlan volt, nem az ő hibája hogy a gólpasszaiból nem talált be Correa és Morata. Barrios jól játszott, sok labdát szerzett. Koke 600. meccse jól sikerült, ismét vezér volt. Correa sokat futott, sajnos a helyzeteit kihagyta. Morata szintén, pedig nagy lehetőségei voltak. Ma belefért, reméljük ezután ismét gólerős lesz. Griezmann eldöntötte a meccset, emelett rengeteget dolgozott, a mezőny legjobbja lett. A cserék sokat tudtak hozzátenni ma, végre Depay is visszatért.
Megvan a három pont, kiharcolta a csapat. A játékunk elég spórolós volt, de érthető, hiszen a Feyenoord ellen döntő fontosságú meccs jön kedden a BL-ben. Ma ennyi elég volt, örüljünk az újabb sikernek!
Aúpa Atléti!!!
Az Atlético-társadalom nagy örömére csapatunk edzője, Diego Pablo Simeone 2027. június 30-ig meghosszabbította szerződését. Jelentős fizetéscsökkentésbe ment bele Cholo, segítve ezzel is a csapat büdzséjét. Szinte példa nélküli ez ebben az elanyagiasodott labdarúgásban, hogy egy tréner 12 éven keresztül hű maradjon egy csapathoz. Rengeteg sikert köszönhetünk neki, és éltünk meg vele, bízzunk benne hogy az eljövendő években is sok örömben lesz részünk Simeonéval a kispadon!
Aúpa Atléti!!!
A Villarreal elleni góljával komoly mérföldkőhöz érkezett Antoine Griezmann. Ez volt a 169. gólja Atlético mezben, ezzel utolérte az örökranglista 2. helyén álló Adrián Escuderot. Mindezt 357 meccsen érte el a francia, és már csak négy góllal van lemaradva a 173 találattal az első helyen álló Luís Aragonestől. Ha minden jól alakul, még ebben az idényben megdöntheti az Atlético legnagyobb legendája, Don Luís csúcsát! Bízzunk benne hogy így lesz, és méltóképpen, bajnoki címmel ünnepelheti majd ezt meg az idény végén!
Aúpa Atléti!!!
Egy nagyszerű mérkőzésen, 0-1-ről fordítva 3-1-re legyőztük a Villarrealt! Fontos volt ez a siker nagyon, hiszen a közvetlen riválisaink győzni tudtak, és ha továbbra is versenyben akarunk maradni a bajnoki címért, akkor ezt a meccset hoznunk kellett. Persze ez csak a 13. forduló volt, de lélektanilag is nagyon fontos, hogy ne szakadjunk le az élmezőnytől. A másik fontos tényező pedig az volt, hogy a Villarreal kezdett lassan már mumusunkká válni, így mindenképpen győzni kellett, megtörve az immár két éves nyeretlenségünket ellenük, hazai pályán pedig még ennél is több, négy éve nem tudtuk itthon tartani a három pontot. Szerencsére ez a negatív széria véget ért!
Jól kezdtük a meccset, többnyire nálunk volt a labda, de kisebb helyzeteink akadtak csak, komolyabb gólveszélyt nem tudtunk kialakítani. Negyedóra elteltével kiegyenlített lett a játék, sőt, inkább a vendégeknél volt a labda, és egyre többször értek fel a kapunk elé. A 20. percben meg is szerezték a vezetést... Egy bal oldali támadás után nagy bombát küldött az ellenfél csatára a tizenhatos vonaláról, Oblak nagyot védett, de sajnos a kipattanó rossz helyre vágódott, azt már kegyetlenül bevarrták. A 27. percben majdnem megduplázta az előnyét a Villarreal, hasonló szituáció volt mint a gól előtt, de ezúttal úgy védte Oblak a bombát hogy az a kapu mellé szállt. Ezután kezdtünk magunkhoz térni, a 38. percben Hermoso beadását Morata fejelte kapura, sajnos pont oda, ahol a kapus állt, így a hálóőr simán hárítani tudott. Nehezen ment a támadásépítés, mert ebben az időszakban szinte vért kellett izzadni, hogy megszerezzük a labdát. Volt hogy percekig tudta tartani a játékszert a vendégcsapat, pedig próbáltunk letámadni, de nem elég hatékonyan, simán ki tudtak minket passzolni. Már egy perce tartott az első félidő hosszabbítása, amikor Griezmann balról nagyszerűen lőtte keresztbe a labdát, amit a hosszún érkező Witsel a léc alá lőtt. A lehető legjobbkor lőtte meg első gólját az Atlétiben a belga! Így 1-1-el vonulhattunk szünetre, ez lélektanilag nagyon fontos volt!
A második félidő teljesen más képet mutatott. Egy elszánt, hatalmasat küzdő Atlético jött ki a pályára! Plusz Saúl helyett Llorente, aminek nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Az 51. percben jobbról adott középre Llorente, de Morata hatalmas helyzetben mellé fejelt az ötösről. Az 55. percben ugyanez a leosztás, de Morata ismét mellé bólintotta Llorente nagyszerű beadását. Sorra alakítottuk ki a helyzeteket, de nem sikerült betalálnunk. Az ellenfél a félpályán sem nagyon tudott átjönni, bár a letámadásunk továbbra sem működött, játszva hozták ki a vendégek a labdát, bár a félpályánál megállt a tudományuk. De így is hosszú perceket tudtak elcsalni a meccsből, bár végig az volt az ember érzése, csak idő kérdése hogy betaláljunk. Ez a 80. percben meg is történt! Koke ugratta ki a jobb oldalon a védők mögé futó Llorentét, aki kapásból középre lőtte a labdát, ott érkezett Griezmann, és a kapuba lőtt. A 84. percben Lino került nagy helyzetbe, de a kapus hárítani tudott. Egy perccel később viszont már nem sikerült védenie! Barrios saját térfeléről indulva lefutott három védőt, majd gyönyörűen passzolt keresztbe a balon érkező Linohoz, aki futtából nagy gólt vágott a kapu bal oldalába, ezzel végleg eldöntve a mérkőzést.
Nagy győzelem volt ez, már nem először hátrányból fordítva. Az első félidőben itt-ott döcögött a gépezet, de Witsel gólja nagyon jókor jött, és onnantól csak egy csapat volt a pályán. A második játékrész minden igényt kielégítő volt, szebbnél-szebb akciókat vezettünk, élen a kiválóan játszó Llorentével, aki azért nem rendelkezik több gólpasszal is ez után a meccs után, mert Morata - a mostanában megszokottól eltérően - kihagyta a legnagyobb helyzeteit is. De a meccs végére bedaráltuk a Villarrealt, és megérdemelten tartottuk itthon a három pontot!
Oblaknak több nagy védése is volt, neki köszönhető, hogy az első félidőben nem kerültünk nagyobb hátrányba. A második félidőre munka nélkül maradt... A védelmünk többnyire jól zárt, amikor gond akadt (szerencsére nem sokszor), akkor ott volt Oblak. Witsel fontos gólt szerzett, de Giménez és Hermoso is tette a dolgát. Molina sokat robotolt a jobb oldalon, de tud ő ennél jobban is játszani. Csakúgy mint De Paul, aki a sok meló mellett sokat is hibázott. Koke futott ismét a legtöbbet, plusz a második gólunk előtt zseniális labdát adott Llorentének. Saúl sokat dolgozott, de nem nagyon akartak összejönni neki a dolgok. Riquelmének nem tett jót a válogatott meghívó, ma nem tudta azt a játékot nyújtani, amit az elmúlt hetekben láttunk tőle, nem jöttek be a cselei, és a beadásai sem. Griezmann gól plusz gólpassz, akkor villantotta a zsenijét, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Morata ma el volt átkozva, hiába került többször is nagy helyzetbe, kihagyta a lehetőségeit. A cserék ma nagy szerepet játszottak a győzelemben. Correa nagyot küzdött a védők közt, Barrios nagyszerű gólpasszt adott, Lino ismét beatalált, de a mezőny egyik legjobbja Llorente lett. Tarthatatlan volt a jobbszélen, döntő szerepe volt a győzelmünkben.
Megvan tehát a fontos három pont, nagyot küzdött érte a csapat. Voltak a meccsnek gyengébb periódusai is, gondolok itt a 15-30. perc közti időszakra, akkor több lehetősége volt a vendégeknek, plusz a labdatartásuk is felettébb idegesítő volt. Vagy inkább az, hogy nem tudtunk tenni ellene! De a második félidőben már esélyt sem adtunk nekik, nem volt vitás hogy ki nyeri a meccset! Sajnos nem jön jókor a válogatott szünet, de reméljük utána is ott folytatja a csapat, ahol ma abbahagyta!
Aúpa Atléti!!!
Atlético Madrid, Peña Atlética de Hungría | |
Az Atletico Madrid labdarúgócsapatának magyar szurkolói oldala. |